A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Bár az emberek többsége életében egyszer biztosan találkozik az aranyérrel, egyáltalán nem véletlen, hogy többségünk csak 50 év felett tapasztalja meg a tipikus panaszokat. Összeszedtük ennek evolúciós, illetve életmódbeli okait, illetve még tippeket is adunk a megelőzéshez és a gyógyuláshoz.
Sokan küzdünk a munka és a magánélet teremtette kihívásokkal, amelyek gyakran túlterhelhetik az idegrendszerünket. Az életünk során ráadásul szükségszerűen érnek bennünket olyan traumák, amelyek jó ideig erős, visszatérő reakciókat válthatnak ki. Ha azonban megtanuljuk az egészséges megküzdési módokat, sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a nyomasztó érzések hatalmát az életünk fölött.
Némi kellemetlenség is befurakodhat a babavárás gyönyörű pillanatai közé, ha egy nem várt „vendéget” is hoz magával az áldott állapot. Van azért két jó hír is: nem minden várandósság jár aranyérrel. Ha mégis kialakul, a kismamák többségénél idővel elmúlik. Mindenesetre jobb felkészülni rá, ha tényleg bekövetkezik.
Érzékletes grafikákon mutatjuk be, hogy az aranyér milyen fázisokon megy keresztül, ha nem keressük fel időben a proktológust. Szakember segít értelmezni az ábrákat és tanácsot is ad.
Az emésztőszervi betegségek évente rengeteg ember halálát okozzák Magyarországon. Vajon mit csinálunk rosszul, és hogyan előzhetnénk meg a bajt?
Az ülőmunka és az ezzel az esetek többségében együtt járó, erősen inaktív életmód a 21. századi ember egyik legnagyobb problémája, amely számos betegséghez vezethet. Sajnos sokan már csak akkor kapnak észbe, amikor a sok ülés miatt igénybe vett izmok és ízületek teljesen elgyengülnek vagy éppen eldeformálódnak, ezért eredeti funkciójukat szinte alig képesek ellátni, ezzel pedig tartós fájdalmat és egyéb panaszokat is okozhatnak.
A krónikus alvászavar gyakori a dolgozó emberek körében. Sőt mi több, az amerikai felnőttek mintegy negyede küzd inszomniával, azaz álmatlansággal, és körülbelül ugyanennyien számolnak be túlzott álmosságról. Sajnos az alvászavarok emelik a rák, a depresszió és a szívproblémák kockázatát is. Ami pedig a munkahelyi teljesítményünket illeti: csökkentik a produktivitásunkat a hangulatunk és hatékonyságunk romlása révén. Lássuk, hogyan szállhatunk szembe a problémával!
A terhesség és a szülés során a test extra terhelésnek van kitéve. Mind a várandósság idején, mind a szülés következtében gyakran alakulhat ki például aranyér, ami megnehezíti a hétköznapokat. Nem mindegy, hogyan igyekszünk megszabadulni tőle: a kenőcs vagy a kúp használata mellett nem árt az étkezésre is odafigyelni.
Léteznek panaszok, amelyeket soha nem fogunk úgy kitárgyalni, mint egy-egy torokfájást vagy orrfolyást. Ilyen az aranyér, amely sokkal több embert érint, mint azt elsőre gondolnánk. Fiataltól idősekig egyaránt.
Az ünnepek alatt leginkább a szeretteinkkel töltjük az időt. Mi is hozná jobban össze a családot, mint egy kiadós ebéd? Ilyenkor szinte lehetetlen ellenállni a finom falatoknak, és a mértéket sem egyszerű tartani, így az étkezés végén sokan úgy érzik, majd’ kidurrannak. Ha pedig főleg nehéz ételeket választunk, a vécén is kellemetlen perceket élhetünk át. Itt az ideje, hogy átgondoljuk a karácsonyi menüt, és rostban gazdag ételeket főzzünk, ezáltal esélyt se adjunk az aranyérnek. Hogy pontosan mit készítsünk, abban segítünk.
Nem is gondolnánk, hogy a mindennapi életünkben hány és hányféle módon vagyunk képesek magunk ellen véteni. Amikor szembesülünk az aranyér kínzó problémájával, érdemes visszapörgetnünk, mi mindent csináltunk rosszul, mert csak ennek alapján tudunk tovább lépni. Segítségként pontokba szedtük, mi minden vezethet(ett) az aranyér kialakulásához.
Az aranyér olyan betegség, ami a lakosság meglehetősen nagy részét érinti, mégis kínos titkolózás rejti. Pedig a kezelése, különösen, ha időben, a betegség kezdeti szakaszában elkezdjük, otthoni körülmények között is lehetséges. Bár az aranyeresség egy kellemetlen állapot, mégis fontos beszélni róla.
A legnagyobb számban a változókorú vagy idősebb nőket érinti a hüvelyszárazság, ám valójában bármely életkorban előfordulhat. Sorra vesszük, mikor és miért jelentkezhet ez az intimitást is megkeserítő tünetegyüttes.
A közhiedelemmel ellentétben a hüvelyszárazság nem kizárólag a változókorba lépő nőket érinti. Az egyre csökkenő ösztrogénhormon-termelődés következtében kialakuló problémát fiatalabbak, például a versenysportokat űző nők is megtapasztalhatják.
A legnagyobb szerelmet is megnehezítheti a nászutas betegség, ami a hólyaghurutnak azt a formáját jelenti, amelyet maga a testi együttlét vált ki. Szerencsére léteznek trükkök, amelyekkel elkerülhetők vagy enyhíthetők a fájdalmas tünetek.
A hüvelyszárazság a felmérések szerint a nők egyharmadát érinti élete során, a menopauzát követően pedig ez a szám akár 40-45 százalék is lehet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint másfél milliárd ember, vagyis a világ népességének 24,8 százaléka (minden harmadik személy) vashiányos. További adatok azt mutatják, hogy Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, valamint a gyerekek közel fele is vashiányos. A betegség nőknél különösen gyakori, a vashiányos vérszegénységben szenvedők 75-80 százaléka közülük kerül ki.
Míg a visszereinkkel orvoshoz fordulunk, addig az aranyeres megbetegedéseket – amelyek nem mások, mint a végbél alsó szakaszának falában található vénatágulatok – a végsőkig titkoljuk, mert az aranyeres tüneteket kínosnak érezzük. Pedig a proktológushoz szégyenérzet nélkül fordulhatunk, illetve már az is sokat segíthet, ha az észlelt tüneteket időben kezelni kezdjük, például néhány jól bevált praktikával. Íme, 10 tipp a leghatékonyabbak közül.
A krónikus kismedencei fájdalom, más néven a CPPS sokáig talány volt a páciensek és az orvosok számára, hiszen a kellemetlen tünetek mögött a vizsgálatok a legtöbbször semmilyen elváltozást nem találtak. Pedig a körülmények beszédesek: a betegek túlnyomó többsége a harmincas-negyvenes korosztályból kerül ki, jellemzően szorong, illetve krónikusan stresszes az életvitele. Ekkor jelennek meg az első tünetek. A szakemberek ma már egyöntetűen állítják, a CPPS leginkább lelki okokra vezethető vissza, és a betegség egyfajta visszajelzés a szervezettől, mondhatni figyelmeztetés, hogy ideje változtatnunk.
